12 hónap alatt a Föld körül II.: Ismét útra kelek! + a tavalyi kedvenceim

A bloggal kapcsolatos 2018-as munkám értékelve úgy gondolom, hogy az ízutazás projektem volt saját magam számára a leginspirálóbb, legérdekesebb, de egyben a legtöbb kihívással teli feladat. Rengeteget tanultam az “utazásaimból”, hiszen a hónapok során 12 különböző konyhát, főzési és étkezési kultúrát, illetve rengeteg új alapanyagot és ételt ismertem meg. Bevallom, nem mindig volt egyszerű időt szakítanom az anyaggyűjtésre, a megfelelő receptek megtalálására és továbbfejlesztésére, az alapanyagok beszerzésére és a cikkek megírására. 12 országgal a hátam mögött most mégis úgy gondolom, hogy minden perc megérte, mert a megszerzett tudás és élmények örökre megmaradnak. Ezért úgy döntöttem, hogy idén folytatódik a sorozat az eddigieknél is izgalmasabb és különlegesebb helyszínekkel, amelyek felsorolását a fenti képen láthatjátok.

Míg az első évad célországainak meghatározásánál biztosra mentem, vagyis ismert és kedvelt gasztronómiai helyszíneket válogattam össze, addig az idei úticéljaim között számomra kevésbé ismert, egzotikus konyhák is szerepelnek. Igyekeztem a földrajzi egyensúlyt is szem előtt tartani, így szinte valamennyi kontinens egyenlő arányban képviselteti magát a listámon. Már alig várom, hogy újabb ízutazós recepteket osszak meg veletek! Ti melyik ország konyhájára vagytok a legkíváncsibbak? Van olyan a felsoroltak között, amit jól ismertek és kedveltek?

De mielőtt ismét útra kelnénk, nézzük, hogy melyek voltak a tavalyi kedvenceim!

A legfinomabb előétel díját nálam a spanakopita, a görög fetás, spenótos pite nyerte és a ti visszajelzéseiteket látva, azt hiszem, hogy nektek is az egyik kedvencetek volt.

spanakopita21

A főételek közül március óta semmi nem tudta letaszítani a trónjáról a kubai szaftos marharagut, a ropa vieját, pedig volt néhány erős kihívója, például a spanyol paella, a thai csirkecurry vagy a marokkói ünnepi sült csirke, amit három egymást követő hétvégén is elkészítettem.

ropavieja3

A desszertekkel volt talán a legnehezebb dolgom, hiszen egy-egy ország hagyományos édességét nem könnyű reform, vagy mentes formában újraalkotni. Ezért sokszor olyan receptet kerestem, ami hagyományosan is tej- vagy gluténmentes mint például a thai mézes-gyömbéres mangó sorbet vagy a spanyolok isteni mandulatortája, a Torta de Santiago. Számomra a prímet azonban egy régi kedvencem, a tiramisu nyerte, amit glutén- és cukormentes formában alkottam meg.

tiramisu2

A fentiek alapján az én álomebédem egy görög-kubai-olasz menü lenne :). Kíváncsian várom, hogy az idei receptek közül melyek lesznek majd a kedvenceim és persze melyek nyerik el a ti tetszéseteket.

Ízutazásom cikkeit és receptjeit ezen a linken érhetitek el.

Köszönöm, hogy velem tartottatok az elmúlt évben. Utazzunk együtt 2019-ben is!

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.