Szerencsére eddig elkerült a terhesség alatti kívánósság, nem kelek fel az éjszaka közepén csokitorta után vágyakozva, a csemegeuborka még mindig a csirkepörkölttel esik a legjobban és az acetonos üveget se szoktam szagolgatni. A munkából hazaérve viszont néha farkaséhség tör rám, így biztos nem bírnám ki vacsoráig és a szokásos natúr joghurt helyett néha jól esik egy kis extra kényeztetés. Ezt a receptet az egyik új kedvenc amerikai sütis blogomon, a Zoebakes-en találtam és szinte csak annyit változtattam rajta, hogy a cukor mennyiségét kb. 1/3-ával lecsökkentettem.

Ezekből a mennyiségekből egy nagyobb adag lesz, ami szerintem szuper, mert a nyers tésztát 2-3 napig is tárolhatjuk a hűtőben, így mindig frissen tudjuk kisütni az adott napi adag kekszet.

Az eredeti receptet megtaláljátok ezen a linken. Próbáljátok ki ti is! Ha a férjemet kérdezitek, megerősítheti, hogy nem kell terhesnek lenni ahhoz, hogy az ember megkívánjon egy kis csokis kekszet.

Hozzávalók kb. 30 darab kekszhez: 

320 g liszt
1 csomag sütőpor
1 teáskanál só
180 g vaj
150 g kristálycukor
150 g barnacukor
1 teáskanál vaníliakivonat
2 tojás
100 g étcsoki
100 g tejcsoki

Elkészítés: 

A lisztet a sóval és a sütőporral összevegyítjük. A csokit felaprítjuk. A puha vajat a kétfajta cukorral kihabosítjuk, majd hozzáadjuk a vaníliakivonatot. Egyesével beledolgozzuk a szobahőmérsékletű tojásokat, majd 2-3 részletben a lisztet. Ezután legalább 30 percre hűtőszekrénybe tesszük a tésztát.

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Egy sütőpapírral kibélelt tepsire adagoljuk a tésztát fagyiskanállal. Nem kell lenyomkodni a tésztát, mert sütés közben elterül. 15 perc alatt aranybarnára sütjük a kekszeket. Melegen még puhák, hűlés közben megszilárdulnak.