Rakott zöldbab

Ha több napra előre szeretnék főzni, gyakran készítek valamilyen rakott ételt. Szerintem nagyon praktikus, mert ebből tényleg nem érdemes kis adaggal számolni. Én a húsos ragut mindig gazdagítom zöldségekkel is, most sárgarépát és kaliforniai paprikát használtam, az alsó réteg pedig bulgur és köles keveréke volt. Ennek az ételnek végtelen variációja létezik, nemcsak a szokásos rizst cserélhetjük más alternatívára, de a zöldségeket is, vagy hús helyett készíthetjük akár vöröslencseraguval is.

Lire la suite de « Rakott zöldbab »

Köleses fasírt fűszeres parázsburgonyával

Ennek a receptnek az ötletét az adta, hogy több helyen láttam vegán köleskolbászt, ami ízében a fűszerezés miatt állítólag nagyon hasonlít a hagyományosra. Annyira még nem voltam bátor, hogy azt kipróbáljam, de gondoltam az arany középúttal nem lőhetek mellé, így a hús felét kölesre cseréltem ebben a fasírtban. Olaj nélkül, sütőben sütöttem a köretként tálalt parázsburgonyával együtt. Nekünk nagyon ízlett, úgyhogy lehet, hogy legközelebb megpróbálkozom a teljesen húsmentes változattal is.

Lire la suite de « Köleses fasírt fűszeres parázsburgonyával »

Vasárnapi vörösboros marhasült zöldségekkel

Mostanában John teljesen ráfüggött a barbecue videók nézésére és a különböző sült, grillezett hús receptekre. Egyelőre grillezőnk nincsen, így az újonnan beszerzett öntöttvas serpenyőnkkel és a sütóvel kell beérnie a konyhában. Nekem eddig az összes kísérletezése ízlett, készült már házi barbecue szószos sertésoldalas, mézes-szójaszószos bárnysült, legutóbb pedig ez a vörösboros marhasült. A zöldségeken kívül én még kuszkusszal tálaltam, de szinte bármilyen köret illik hozzá.
Lire la suite de « Vasárnapi vörösboros marhasült zöldségekkel »

Hová tűntem az elmúlt hónapokban? + Perui empanada recept

Talán észrevettétek, hogy az utóbbi hónapokban « eltűntem » és nem voltak új receptek a blogon. A magyarázat a képen látható 🙂 és nem az empanadákra gondolok. Októberre várjuk a kislányunkat, úgyhogy a munka mellett most leginkább az ő érkezésére való felkészülés tölti ki a napjainkat.

Ezért a babavárás eddigi hónapjai során háttérbe szorult a sütés-főzés az életemben, ha pedig készítettem is valamit, fotózásra és receptírásra már végképp nem maradt energiám. Most viszont a perui nemzeti ünnep alkalmából vendégeket hívtunk, így adott volt, hogy egy tipikus perui receptet próbáljak ki, méghozzá olyat, emit eddig soha nem készítettem el. Az empanada egy húsos raguval töltött tésztabatyu, ami egész Dél-Amerikában nagyon népszerű, Argentínától Chlién keresztül Peruig. Szerencsére az első próbálkozásomnak nagy sikere, az utolsó empanada is hamar elfogyott. Nem egy fél óra alatt összedobható recept, de alkalmakra még biztosan sütök majd máskor is.

Nem ígérem, hogy a következő hónapokban a régi intenzitással fogok visszatérni a bloghoz, de azért igyekszem majd egy-egy új receptet megosztani veletek. Addig pedig továbbra is válogathattok a jól bevált régi recepteim között :).
Lire la suite de « Hová tűntem az elmúlt hónapokban? + Perui empanada recept »

Padlizsános lasagne

A lasagne az egyik kedvenc ételem, amit minden formában imádok. Volt műr itt a blogon zelleres változat, ezt a receptet pedig most padlizsánnal gazdagítottam. Egy nagy adag zöldsalátával tökéletes hétvégi ebéd (a maradéknak pedig másnap is nagyon fogunk örülni).
Lire la suite de « Padlizsános lasagne »

A leves, ami garantáltan felmelegít: Borscs

Ha a téli hidegben egy új, melengető levesreceptre vágytok, akkor pont kapóra fog jönni orosz ízutazásom kedvence, a klasszikus borscs. Nagyon gazdag, tápláló fogás, ami garantáltan felmelegít!
Lire la suite de « A leves, ami garantáltan felmelegít: Borscs »

Édesburgonyás pásztorpite padlizsános marharaguval

Az édesburgonya, a padlizsán és a csicseriborsó régóta a kedvenc hozzávalóim közé tartoznak, ez a három dolog szinte mindig van itthon. Ha éppen nem sütőben sült édesburgonyát, vagy sima hummuszt, esetleg padlizsánkrémet készítek, akkor még néhány extra alapanyag hozzáadásával ilyen finom, laktató egytálétel is kisülhet belőlük. Ennél az ételnél is végtelen a variációk lehetősége, édesburgonya helyett a püré készülhet sima burgonyából, padlizsán helyett cukkinit, csicseriborsó helyett pédául lencsét vagy babot is használhatunk. Ez utóbbiakat előre főzzük meg, vagy ha időt szeretnénk spórolni, akkor vegyünk konzerves fajtát.
Lire la suite de « Édesburgonyás pásztorpite padlizsános marharaguval »

Görög tojásos fasírt – Rolo Kima

E havi ízutazásom keretében Görögországba látogatunk, ezért kedvcsinálóként hadd osszam meg veletek ennek a görög fasírtnak a receptjét. Tojással töltött darálthústekercset egyébként a magyar konyha receptjei között is találunk, ki ne ismerné az ehhez nagyon hasonlító Stefánia vagdaltat? Köretként görög fűszerezésű sült krumplit készítettem egészben sült fokhagymagerezdekkel, ez még biztos máskor is asztalra kerül majd nálunk.

De ha a húsért nem rajongtok, akkor se csüggedjetek, klasszikus görög báránysült recepttel is készülök Nektek! Hiszen ahogy a Bazi nagy görög lagzi című örök klasszikus film óta tudjuk, azt vegetáriánusok is fogyaszthatják: « Nem eszik húst? Nem baj, akkor csinálok bárányt! »
Lire la suite de « Görög tojásos fasírt – Rolo Kima »

Tudom mit főzöl hétvégén: Görög muszaka

Habár e havi ízutazásom keretében Marokkóba látogatunk majd, engedjetek meg egy kis kitérőt Görögországba ezzel az isteni muszakával. Hétvégi ebédnek tökéletes lesz, úgyhogy ne is keresgéljetek tovább :)! Ja és a fűszerezéssel ne spóroljatok, a fahéj kötelező!
Lire la suite de « Tudom mit főzöl hétvégén: Görög muszaka »

Kubai szaftos marharagu – Ropa vieja

« Miért hívnak egy ételt « régi ruhának »? » – tettem fel magamnak a kérdést, mikor eldöntöttem, hogy a kubai konyha egyik legkedveltebb fogását választom főételként a karibi szigetországbeli ízutazásomhoz. Rövid utánajárást követően több magyarázatot  is találtam erre a furcsa névre. Egy legendás történet szerint onnan ered a spanyol gyökerű étel elnevezésre, hogy egy szegény ember – akinek már egy fillérje sem maradt családja etetésére – szétszaggatta a ruháit, majd azokból próbált ételt főzni. És láss csodát, a fazék felett imádkozva azt vette észre, hogy öreg rongyai gazdag húsos raguvá változtak.

Persze ha nem ennyire élénk a fantáziánk, akkor talán más magyarázat után kell néznünk. Elfogadhatóbbnak tűnik az az érvelés, amely szerint a régi ruha kifejezés inkább a megmaradt ételre utalhatott, amely ebben az ízletes raguban született újjá és került a családi asztalra. Varázslatos átalakulás, vagy egyszerű újrahasznosítás? Mindenesetre kijelenthetem, hogy ez az étel egy főnyeremény. Nem csak az isteni végeredmény miatt, hanem azért is mert az elkészítésével két legyet üthetünk egy csapásra.
Lire la suite de « Kubai szaftos marharagu – Ropa vieja »